Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: K. Tolna Éva

1992. május 26.

Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében, az EMKE újraindulása óta első ízben, máj. 26-án kiosztották az EMKE művelődési díjait. A kórusmozgalomban elért kiemelkedő eredményeiért Nagy István-díjat kapott a Vox Humana /Sepsiszentgyörgy/ együttes és karnagya, Szilágyi Zsolt. A tánckultúra ápolásáért Éghy Gyssa-díjjal tüntették ki a Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ Bogáncs együttesét és vezetőjét, Tolna Éva tanárnőt. A nem hivatásos színjátszó mozgalomban elért kiemelkedő teljesítményükért Bálint Ferencet és Vitális Ferencet Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták. Szolnay Sándor-díjas lett Zöld Lajos nyugalmazott újságíró, a gyergyószárhegyi festőtábor vezetője. Orbán Irénnek a népművészeti hagyományok ápolása terén végzett tevékenységéért a Vámszer Géza-díjat adományozták. Haszman Pál és József /Alsócsernáton/ a honismereti és múzeumi munka terén elér kiemelkedő eredményeiért Bányai János-díjban részesült. A Monoki István-díjat Tavaszi Hajnal kapta a könyvtárügy terén végzett munkájáért. Az újságírásban kifejtett önfeláldozó munkája post mortem elismeréseként Tőke Csabának a Spectator-díjat ítélték oda. Poór Lili-, illetve Kovács György-díjat kapott Orosz Lujza és Lohinszky Lóránd színművész., Kemény János-díjat Tompa Gábor rendező. A Janovics Jenő-díjat a tévé magyar nyelvű adásának Ébresztő műsora, valamint a Kolozsvári Rádió magyar adása munkaközössége kapta. Bánffy Miklós-díjjal jutalmazták Deák Barnát és Deák M, Ritát színpadi képzőművészeti tevékenységükért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1999. július 14.

A Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ jelenteti meg a Diákabrakot és a Géniuszt. Az előbbiből nyolc szám jelent meg az idén, ha hozzávesszük a Kánikulát, a Tinivár nyári magazinját is, mely lényegében három Diákabrak egy kötetbe sűrítve. Idén indul a Géniusz (alcíme: Ifjúsági ismeretterjesztő szemle), már három szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó megjelent kötetei között van Horváth István: Harmatgyöngy, Nagy Olga: A szabadság hat napja, Kiss-Bitay Éva: Sárkányok alkonya, Zsakó Magdolna: A Maghreb gyöngye, Horváth Arany: Az elrabolt méltóság, Lászlóffy Csaba-Varga Domokos: A magyarság rövid története (III. kötet), G. Katona József: Fecskék havazásban, Rónaky Edit: Kész röhej és Ambrus Lajos: A kolontos legény. Újra megjelent egyik legsikeresebb kiadványuk, a Maturandusok (V. szám). Tervezik a hetedik Diákévkönyv kiadását, egy angol-magyar diákszótár megszerkesztését, és ezenkívül hét-nyolc kötet megjelentetését (Csősz Irma: Disznajói Rhédeyek és Fráterek nyomában, Pávai György: Energiahordozók, Vallasek Júlia: Angol mesék, Tolna Éva: Közös játék, közös öröm, Szabó Csaba: A tátorján szél, Kozma Dezső: Eleven örökség, Zsakó Magdolna: Karthágótól Asszuánig). - Anyagi szempontból hullámvölgyben vannak. /Erdei Róbert: Tinivár Kiadó - Megvalósítások és tervek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

1999. október 2.

A Zurboló néptáncegyüttes /Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Kolozsvár/ a jól ismert Bogáncs együttesből nőtt ki. Alapítója, Tolna Éva magyartanárnő elmondta, hogy a diktatúra idején ez volt az egyetlen megnyilatkozási forma, ahol a zene és a tánc anyanyelven szólalhatott meg. A Bogáncs mintájára kezdődött el a néptánctanítás Kolozsvár több iskolájában is. Felnőtt az első Bogáncs-nemzedék, a mai Zurboló. Első külföldi szereplésük 1993-ban volt, azelőtt az országban sok helyen megfordultak. Először Budapesten lépte fel, Lengyelországban is több helyen táncoltak. Meghívták őket a Frankfurti Nemzeti Könyvvásárra és a Határon Túli Magyarok Táncfesztiváljára is. - Könczei Csongor a Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló együttesének a vezetője. 1997-ben végezte el Kolozsváron a néprajz szakot, magiszterkedett és azóta Budapesten az Európai teológia doktori programjának elsőéves hallgatója. /Szőcs Andrea Enikő: Zurboló-évadnyitó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2000. április 29.

Könczeiné Tolna Éva a Brassai Líceum /Kolozsvár/ tanára 15 éve. A legsötétebb években sikerült a tanárnőnek lelket vinnie az iskolai munkába. Amikor az ünnepélyeken nem lehetett magyarul szólni, széki és kalotaszegi ruhában jelent meg a tanárnő tánccsoportja. Nem beszéltek, csak táncoltak. A tanárnő hozta létre az iskola Bogáncs tánccsoportját, amely most 15 éves. /Hantz Lám Irén: Bogáncs-köszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

2001. december 7.

Második, a címben is jelzetten bővített kiadásban jelent meg az Elődeink - válogatta Dáné Tibor Kálmán és Tolna Éva. II. bővített kiadása /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2001/. A szerzők - kezdve Kézai Simontól, Benedek Eleken, Gaál Mózesen, Mikszáth Kálmánon, Móra Ferencen és Kolozsvári Grandpierre Emilen át Jókai Mórig és Gulácsy Irénig nagy magyarokat hoznak emberközelbe. Szent István, Szent László, Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Rákóczi Ferenc, Gábor Áron és a többi kiváló előd sorakozik a könyvben. /László Ferenc: Elődeink második, bővített kiadásban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2002. november 6.

Nov. 5-én Tolna Éva négy könyvét mutatták be Kolozsváron, a Tranzit Házban, a mesék és a versek ihletői, az unokák jelenlétében. Fellépett a Bogáncs táncegyüttes, amelyet az írónő alapított a Brassai Gimnáziumban. Közös játék, közös öröm /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2000/ címmel a nyelvről jókedvűen gondolkodó "nyelvkönyvet" gyermek és felnőtt együtt használhatja. A hintaszék meséje /Státus Kiadó, Csíkszereda, 2002/ verseket, meséket gyűjt egybe. A Forró Ágnes illusztrációival díszített Ló a padláson rokon népek meséiből válogatott. Ugyancsak idén látott napvilágot az Amikor a kő is meglágyul, valójában felnőtteknek írott vallomás. /Rostás-Péter Emese: Felébreszteni a gyermeket a felnőttben. Tolna Éva könyveit mutatták be a Tranzit Házban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

2005. március 4.

A Bogáncs néptáncegyüttes tagjainak több nemzedékéről láthatók fényképek, videofelvételek a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium dísztermében megnyílt 20 éves a Bogáncs című kiállításon. A tárlatnyitón mutatták be a Bogáncs című lap 19–20. ünnepi számát, illetve a tánccsoport újonnan elkészült honlapját is. A Bogáncs című kiadvány 1990-ben jött létre kis példányszámban megjelenő tájékoztatóként, ismertette a kiadványt Tolna Éva tanárnő, a Bogáncs néptáncegyüttes és a lap megálmodója. A Bogáncs az életművem – fogalmazott Tolna Éva – a táncosok negyedik nemzedéke jelenti a negyedik kötetet. A www.bogancs.ro honlapot készítői, a Zurboló felnőtt-táncegyüttes két tagja: Barta Zoltán és Pásztor József valamennyi Bogáncsos találkozóhelyének szánják. /Fülöp Noémi: Újság és honlap örökíti meg a Bogáncs mindennapjait. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

2006. december 21.

K. Tolna Éva Iskoláról iskolára /T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című önéletrajzi ihletésű könyvét mutatták be Kolozsváron, Tranzit Házban. Tolna Éva 26 erdélyi iskolában tanított helyettes tanárként. A szerző élete „meseszerű igaz történet”, a szöveget végig átszövi a humor. /-f-: A szelídség forradalma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2009. január 28.

Születésnapi köszöntőre gyűltek össze barátok, tanítványok, hozzátartozók január 25-én, vasárnap, Kolozsváron a Tranzit Házban, Tolna Éva magyar szakos tanárt ünnepelték hetvenedik születésnapján. A Bogáncs-jelenség „szülőanyját” egykori tanítványa, Lőnhárt Melinda visszaemlékezésével köszönti a lap. Tolnai Éva hozta létre a Bogáncsot, az iskola tánccsoportját. Több gyermekkönyv szerzője, de pályájáról, életéről is írt. /Lőnhárt Melinda: Születésnapi köszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2010. december 21.

„Akármilyen volt, de a mi életünk, emiatt mégis szép volt”
Tolna Éva könyvbemutatója a Tranzit Házban
– Van egy olyan része a házassági eskünek, hogy „véle tűrök, véle szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomiglan vagy holtáiglan, hűtlenül el nem hagyom”. Ez a kötet pontosan erről szól: hogy találkozik két ember az ’50-es évek közepén, felvállalják egymást, örömeiket és bánataikat megosztják a másikkal – magyarázta Dávid Gyula irodalomtörténész szombaton délután, Tolna Éva Aranylakodalom című könyvének bemutatóján. Helyszínként a Tranzit Ház emeletén lévő kávéház szolgált, ahová fiatalok és idősebbek egyaránt ellátogattak.
Az Exit Kiadó gondozásában jelent meg Tolna Éva fikcionalizált önéletírása, amely a Könczei Ádámmal együtt leélt éveket regényesíti meg. A szerző férjére emlékezik, aki már 27 éve nem lehet közöttünk; a könyvbemutató is ennek az emlékezésnek a jegyében zajlott. – Számos olyan helyzetbe kellett belekeverednünk életünk során, amelyet jó szívvel nem tudtunk és nem is akartunk elvállalni. Élete társának a maga kudarcaival és lobogásával kellett elviselnie Könczei Ádámot, ettől volt szép és igaz az ő életük – értékelte Dávid Gyula, az Aranylakodalom című kötet szerkesztője. Hozzátette: bár a könyvben sok a szomorúság, minden bizonnyal voltak szép részek az életükben, olyanok, amelyek révén a „nyomorúságot a hátuk mögé tudták dobni ezek az emberek”, hogy azt mondhassák: ezért megérte.
Szilágyi Júlia esszéíró, irodalomkritikus betegség miatt nem lehetett jelen a rendezvényen, felolvasott méltatásában viszont elhangzott: „Tolna Éva könyve egy emberpár, egy család története. Szenvedéstörténetként is megírhatta volna a szerző, akinél jobb magyartanár aligha volt Kolozsváron, de mást választott. A romantika és a durva valóság nagyon egyéni, sajátos jelenlétét, három nemzedék, egy történelmi korszak regényesített krónikáját. Az énregény hősnőjét és családját, akik lázadnak a rájuk kényszerített körülmények ellen, és sebeket kapnak, de a zsarnokság és a nélkülözés rabságából kimenti őket valamilyen poétikus hit a szerelemben, a szeretetben, a hűségben, bátorságban, jellemerőben”. Az esszéíró szerint az ad hitet nekik, hogy az üldöztetés és a hétköznapok küzdelmében is emelt fővel élik életüket, egyaránt tudnak örülni egymásnak és a művészetnek.
– Akármilyen volt, de a mi életünk, emiatt mégis szép volt – mondta a szerző, majd hozzátette: a kötetben szereplő fejezetek címe is egy-egy virágnév (őszirózsa, szekfű, tulipán, ibolya stb.). Menye, Plugor Judit készítette a könyv illusztrációit, a rajzokból összeállított tárlatot a résztvevők is megtekinthették a helyszínen.
Befejezésül a Jégvirág című fejezetet olvasta fel könyvéből Tolna Éva, az est zenei aláfestéséről pedig Réman Zsófia (fuvola) és Réman Zoltán (klarinét) gondoskodott, akik Eugène Bozza-műveket adtak elő.
FERENCZ ZSOLT, Szabadság (Kolozsvár)

2012. március 15.

Több erdélyi művész és tudós részesült magyar állami kitüntetésben
Bogdán Zsolt és Selmeczi György a Magyarország Érdemes Művésze díjat vette át tegnap, Kézdi Imola pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapja meg ma, de rajtuk kívül több erdélyi művész és tudós részesül elismerésben a nemzeti ünnep alkalmából.
Két kolozsvári művész is átvehette tegnap a Magyarország Érdemes Művésze díjat a nemzeti ünnep alkalmából. Bogdán Zsolt színművész és Selmeczi György Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti vezetője a budapesti Iparművészeti Múzeum dísztermében Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-minisztertől, Halász János parlamenti államtitkártól és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkártól vette át az elismerést a többi díjazottal együtt.
„Márai Sándor szerint az élet tartalmát a nagy feszültség, az alkotás pillanatai jelentik, nem pedig a létezés kalendáriumi időszaka” – fogalmazott a nemzetierőforrás-miniszter a díjátadón.
A nemzeti ünnep alkalmából a Kolozsvári Állami Magyar Színház másik színművésze, Kézdi Imola is magyar állami kitüntetésben részesül, ő a ma esti néptánctalálkozó gálaműsora után veheti át a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét Szilágyi Mátyástól, Magyarország kolozsvári főkonzuljától a Kolozsvári Magyar Operában. Bogdán Zsolt egyébként 2002-ben a Jászai Mari-díjat, 2008-ban a Magyar Köztársaság Érdemrendjének lovagkeresztjét vette át, míg Kézdi Imola 2010-ben kapta meg a Jászai Mari-díjat.
Tegnap egyébként többek között a Magyarország Kiváló Művésze díjat és a Magyarország Babérkoszorúja díjat is kiosztották az Iparművészeti Múzeumban, a Parlamentben pedig Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában kiosztotta a magyar művészeti és tudományos élet legrangosabb kitüntetésének számító Kossuth- és Széchenyi-díjakat is az idei kitüntetetteknek.
Az államfő emlékeztetett: az UNESCO döntése értelmében 2012-es esztendőt a száz éve született Szentágothai János életművének szenteljük. „Az ő eredményessége és gazdag személyisége mindenestül azt üzeni nekünk, hogy csak a jelenben érdemes keresni a nagyság titkát” – méltatta a neves tudós alakját Schmitt.
A Kossuth Nagydíjat Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, író kapta meg, váratlan balesete miatt azonban az elismerést csak később tudja átvenni. A Széchenyi Nagydíjat Vizi E. Szilveszter Széchenyi-díjas orvos, agykutató, az MTA rendes tagja vette át az államfőtől. Kossuth-díjban 17 művész, köztük színészek, építészek, zenészek, filmrendezők részesültek. A könnyűzene területén például Demjén Ferenc és Kovács Ákos kapta meg a kitüntetést. Széchenyi-díjban pedig 17 tudós részesült.
További erdélyi kitüntetettek
Az erdélyi művészek közül Kardos M. Róbert nagyváradi színművész Jászai Mari-díjban, Böszörményi Zoltán író, költő, Iancu Laura költő és Kenéz Ferenc költő József Attila-díjban, Soó Zöld Margit festőművész pedig Munkácsy Mihály-díjban részesül. Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja a Kolozsvári Magyar Operában ma este Kézdi Imola színművész mellett Dávid Lajosnak, Gaal György Elemérnek, és Mózes Attila írónak adja át a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, Asztalos Lajosnak és Bú József Olivérnek a Magyar Ezüst Érdemkeresztet, Pataky Józsefnek és Tolna Éva Gizellának pedig a Magyar Arany Érdemkeresztet. Csíkszeredában Bíró Béla a Magyar Arany Érdemkeresztet, Nagy László a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, míg Pál Ibolya Mária a Magyar Ezüst Érdemkeresztet veheti át, Pap Géza pedig Budapesten kapja meg a Magyar Érdemrend középkeresztjét.
Krónika (Kolozsvár)

2012. március 15.

Magyar állami kitüntetések erdélyi személyiségeknek
Magyar állami kitüntetéseket kaptak a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a következő erdélyi és erdélyi származású személyiségek: Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház Jászai Mari-díjas színművésze, Selmeczi György Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, karmester, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti vezetője (Magyarország érdemes művésze díj); Kardos M. Róbert színművész (Jászai Mari-díj); Böszörményi Zoltán író, költő, Iancu Laura költő, Kenéz Ferenc költő (József Attila-díj); Soó Zöld Margit festőművész (Munkácsy Mihály-díj); Asztalos Lajos, Bú József Olivér, Pál Ibolya Mária (Magyar Ezüst Érdemkereszt); Dávid Lajos, Gaal György Elemér, Kézdi Imola, Mózes Attila, Nagy László (Magyar Érdemrend Lovagkeresztje); Pataky József, Tolna Éva Gizella, Bíró Béla (Magyar Arany Érdemkereszt), valamint Pap Géza (Magyar Érdemrend Középkeresztje).
Szabadság (Kolozsvár)

2012. március 17.

Magyar állami kitüntetéseket adtak át
Csütörtökön este, a XI. Ifjúsági Néptánctalálkozó gálaműsora keretében vette át március 15-i magyar állami kitüntetését Dávid Lajos, a nagybányai Teleki Magyar Ház vezetője (Magyar Érdemrend Lovagkeresztje), Gaal György, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke (Magyar Érdemrend Lovagkeresztje), Tolna Éva Gizella nyugalmazott pedagógus (Magyar Arany Érdemkereszt), Kézdi Imola, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze (Magyar Érdemrend Lovagkeresztje), Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke (Magyar Arany Érdemkereszt), Asztalos Lajos helytörténész (Magyar Ezüst Érdemkereszt).
Továbbá Bú József Olivér fafaragó (Magyar Ezüst Érdemkereszt) és Mózes Attila író, szerkesztő (Magyar Érdemrend Lovagkeresztje).
A kitüntetéseket Szilágyi Mátyás főkonzul adta át a Kolozsvári Magyar Operában.
Szabadság (Kolozsvár)

2014. december 22.

In memoriam Tolna Éva (1939–2014)
A Házsongárdi pantheonba kerülnek földi maradványai egy kiváló embernek, tanárnak, írónak, a leküzdhetetlen betegség rettenetes próbatételei után.
De nem a testről, nem a mulandóságról beszélek.
Annak, aki Könczei Ádámné Tolna Éva könyveit olvassa, könnyű dolga van: rábízhatja magát a játékosság, a nyelvi lelemények, lélekfelszabadító ötletek vagy éppen a mesélés, a felidéző történetmondás csobogó vizeire, és felfrissül tőlük, tűnődni kezd, tágasabb világba érkezik. De annak, aki életútja közelébe jutott, aki az író-verselő embert megláthatta, nehéz a dolga; feladatot kapott – és nemcsak ennek az életútnak fájdalmas lezárulásával.
Egyed Emese
(Wikipédia) Könczei Ádámné Tolna Éva /Margitta, 1939. január 31. – Kolozsvár, 2014. december 18./ tanár, költő, művelődésszervező. Tanár volt, 1985-ben létrehozta a Bogáncs Néptáncegyüttest, amelynek keretében továbbvivője, megújítója a táncházmozgalomnak.
1990-től szerkesztette a Bogáncs Néptáncegyüttes időszaki kiadványát, a Bogáncsot, gondozásában és válogatásában jelent meg Könczei Ádám naplója (Házatlan csiga. 1946–1983. Kolozsvár, 1998).
Tolna Évának több könyve jelent meg, köztük: Iskoláról iskolára (Sepsiszentgyörgy, 2006).
Szabadság (Kolozsvár)

2014. december 22.

Búcsú Éva nénitől
Most, hogy elérkezett a búcsúzás ideje, arra gondolok, amire oly sokszor azóta, hogy Könczeiné Tolna Éva, Éva néni – sok évvel ezelőtt – a barátságába fogadott: a termékeny, szép élet és a szép emberi kapcsolatok rejtélyére, amelyeknek a mestere volt, s ami éppen megfejthetetlen titok-mivoltában vált példaszerűvé, s hagyott nyomot a hozzá közel állók életében.
Hálás vagyok, amiért – egykori tanítványaként – egyikévé válhattam azoknak, akik részesülhettek harmonikus lényének közelségében. Olyan valami ez a közelség, ami legsajátabb tulajdonunkká válik, s gazdag sokféleségében jelenik meg előttünk, valahányszor rá gondolunk.
Orbán Gyöngyi
Szabadság (Kolozsvár)

2015. március 13.

Harmincadik születésnapját ünnepli áprilisban a Bogáncs Néptáncegyüttes
Régi és mai Kelekótyáról, filmről és egyebekről beszélgettünk Könczei Csongorral
Fénykép- és plakátkiállítás, filmbemutató, kopjafaavatás, koncert, táncház és gálaműsor is szerepel a kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából zajló rendezvénysorozat kínálatában: április 21-e és 26-a között minden napra készülnek egy-két izgalmas programmal a szervezők, egyfajta ráadás az április 19-i villámcsődület és szabadtéri táncház a Postakertben, valamint a Tranzit Házban tíz nappal később zajló tánc világnapi előadás.
Könczei Csongor már a kezdetektől fogva aktívan bekapcsolódott az együttes életébe: 1985 őszén, amikor édesanyja, Tolna Éva magyartanárnő összehívta diákjait a Brassai-líceum dísztermébe, ő mutatta meg a kortársainak, „hogyan is kell járni”, majd 1990-től ő vette át nővérétől, Könczei Csillától a Folklórkörből Bogánccsá avanzsált csapat oktatását. A Bogáncs „nagytestvérét”, a Zurbolót vezető szakember néhány részletet árult el ezúttal lapunknak a születésnapi rendezvényekről.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár)

2015. április 15.

Harmincéves a kolozsvári Bogáncs
A kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes elődje, a Brassai Sámuel Líceum Folklórköre 1985-ben alakult Tolna Éva magyar szakos tanárnő kezdeményezésére.
A csoport elsőrendű feladata az erdélyi népi kultúrával való ismerkedés volt, hogy az iskola diákjai elsajátíthassák a hagyományos néptáncot és népzenét, amelyek fontos részei saját etnikus tradícióinknak. 1990 januárjában az addig „névtelen” Folklórkör felvette a Bogáncs nevet. Az 1992-ben Éghy Ghysa EMKE-díjjal kitüntetett Bogáncs jelenleg Erdély legrégebbi folyamatosan működő magyar gyerek- és ifjúsági néptáncegyüttese, amely az évek során fokozatosan bővülve vált egy iskolai néptánccsoportból a kolozsvári magyar gyerekek és fiatalok néptáncegyüttesévé: 1990-ben megalakult az első Kisbogáncs, 1999-ben az első Apróbogáncs, 2000-ben az első Morzsabogáncs (a Bogáncs kisgyerek-csoportjai), az 1993-ban végzett első bogáncsos nemzedék pedig megalapította a Bogáncs felnőtt együttesét, a Zurboló Táncegyüttest (az „oktatók” együttesét). 1996–2004 között működött a Zurboló Utánpótlás, 2001-ben pedig a Bogáncs Utánpótlás csoport is, így az eltelt évek, évtizedek alatt szinte 1200 gyerek és fiatal táncolt csoportjaikban, amelyekben jelenleg megközelítőleg 170-en ropják a táncot.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. április 23.

Harminc év, harminc pannó a Bogáncs történetéből
Harminc pannón mutatja be a Bogáncs, valamint az abból „kisarjadt” együttesek – Zurboló, Kisbogáncs, Apróbogáncs, Morzsabogáncs, Zurboló Utánpótlás, Szamóca – történetét az a kiállítás, amelyet kedden este, a néptáncegyüttes 30. születésnapi rendezvénysorozata keretében nyitottak meg a Tranzit Házban.
A Bogáncs-Zurboló Egyesület elnöke, Bajnóczi Zoltán emlékeztetett: ez az első évfordulós rendezvény, ahol nincs jelen az alapító Tolna Éva, a Brassai-líceum egykori magyartanára, aki 1985-ben létrehozta az iskola folklórkörét, a Bogáncs néptáncegyüttes elődjét. Szabó Zsolt, a Brassais Véndiák Alapítvány elnöke megjegyezte: az egykori Bogáncs-tagok mellett mindenki számára érdekes lehet a tárlat – amelyet egy hétig tekinthetnek meg az érdeklődők –, mivel hitelesen eleveníti fel az elmúlt időszakot.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. október 9.

Teltházas könyvbemutató
Pénteken délután a margittai polgármesteri hivatal nagytermében bemutatták az Itt ringott bölcsője… című könyvet melyből a város híres szülötteit ismerhetik meg az olvasók. Elsőként ennek szerzője, Tőtős Norbert köszöntötte a megjelent margittaiakat, a környékbeli települések elöljáróit és a sajtó képviselőit. A könyv előszavát a szintén margittai születésű Cseke Attila parlamenti képviselő írta, aki ajánlójában elismerésre méltónak nevezte, hogy szülővárosában ily módon is emléket állítanak az arra méltóknak. A képviselő szerint, ha emléket tudunk állítani az itt született, ám máshol élt és dolgozott nagyjainknak, akkor születnie kell egy olyan könyvnek is, amely a helyben élt és dolgozott kiemelkedő egyéniségeket gyűjti majd egy kötetbe.
A könyvet Farkas Cecilia irodalom szakos pedagógus, a szerző egykori tanára méltatta. Kiemelte, hogy kilenc olyan egyéniség szerepel a könyvben, akik az irodalom, a színház és zeneművészet, valamint az egyház világában alkottak maradandót, és írták be nevüket magyarságunk történelmébe. A méltató, a könyv ismertetése mellett, egy dolgot mégiscsak felrótt a szerzőnek, mégpedig azt, hogy a kilenc személy közül, mindössze egy nő szerepel a kötetben, Tolna Éva személyében, aki gyermekvers- és prózaíró volt. Mellette olyan tehetségekről olvashatnak, mint Ákom Lajos zeneszerző, aki közel fél évszázadot volt a budapesti Kálvin-téri egyház főorgonistája; Bónyi Adorján író, újságíró, akinek Kék bálvány című művéből készült az első magyar hangosfilm; Horváth János irodalomtörténész, aki a régió egyetlen Kossuth-díjasa; Harag György színész, színházi rendező, Auschwitz-túlélő vagy Zakar András pápai kamarás, a Mindszenty-per harmadrendű vádlottja.
Az esemény végén Tőtős Norbert elmesélte, hogyan született a könyv megírásának ötlete a margittai önálló magyar tannyelvű iskola avatóján. Megköszönte a könyv kiadásához támogatást nyújtó vállalkozók segítségét, valamint a borító készítőjének, Perecsenyi Róbertnek a munkáját. Az eseményt a székelyhídi Gyermek Jézus Gyermekotthon lakóinak kórusa zárta, akik Ákom Lajos Adj Uram Isten című szerzeményét énekelték Csaplár Angéla kántornő vezetésével, majd a szerző dedikálta a megvásárolt köteteket.
Reggeli Újság (Nagyvárad)



lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998